Fire together – wire together ami együtt aktivizálódik, az össze is forr – egy alapelv, amelyet sokat hallunk a Z-Health előadásokon és amelynek tudományos hátterét a Hebbian Theory néven ismert szabály adja.

Bárkivel megeshet, hogy rosszul lép, és ezért valamilyen bokasérülést szenved. Egy normál rándulásnál is történik szöveti sérülés – a szalagok megnyúlnak, részlegesen szakadnak – , melyet az idegrendszer azonnal védeni kíván. Ennek okán a boka azonnal merevvé is válik, hiszen a sebgyógyulás 3 fázisa az ilyen jellegű sérülésekre is vonatkozik. Elsőként folyadékkal telítődik a terület – segít a terület stabillá tenni – és ebben az esetben ennek látható jele a sérülés környéki duzzanat. ( Fázisok: gyulladás, hegesedés, újraalkotás)

Az idegrendszer tehát 3 féle módon reagál:
– mozgásképtelenné teszi az érintett területet – duzzanat, gyulladás, hegesedés, újraalkotás
– bicegés – alternatív mozgásminta generálás
– fájdalom – veszélyt jelez, ergo ne mozgasd
Ha a rehabilitáció során nem figyelünk arra, hogy visszanyerjük a boka eredeti mozgástartományát, kialakul az Sensory Motor Amnesia – SMA. Az agyban lévő térképről ez a terület eltűnik vagy homályos lesz, és mindkettő okozhat egyrészt erőcsökkenést – arthrokinetikus reflex – vagy éppen a boka mobilitásának csökkenlése miatt nem ritkán a térd is érintetté válik. A boka eredeileg mobil, a térd stabil és a boka stabillá válása a térd mobilitását növeli, és ez az egész végigvonul a teljes kinetkai láncon. Fájhat a vállad egy régi bokasérüléstől? Megeshet…

Az előző pár bekezdést annak szenteltem, hogy összefoglaljam, amit eddig is tudtál, ha olvastad a korábbi írásaimat. Van azonban valami érdekes, és itt lesz fontos a post első sora. A rándulás után a boka mozgatása általában fájdalommal jár. Az idegrendszer generál fájdalmat, hogy jelezze, ne mozogj. Tehát minden mozgás, ami a boka területét érinti azonnali reakciót vált ki az idegrendszerben, és ez a fájdalom. Egy idő után a boka gyógyulása megindul, a szöveti helyreállás szinte tökéletes, és mégis – a fájdalom marad. Ha egy fájdalom egy területen tovább marad, mint amit a gyógyulás hossza indokolna, akkor érdemes megfontolni azt a lehetőséget, hogy a fájdalmat nem ( a már gyógyult ) szövet okozza, hanem…Nos, a megszokás.

Az idegrendszer megszokta azt, hogy azon a területen, mozgástartományban, gyorsasággal vagy irányban fájdalmat szokott generálni. És mozgáshoz hozza létre a fájdalmat. És később már megszokásból is fájdalmat generál, miközben a gyógyulás már teljes. Félelmetes. Hibajel marad a rendszerben, és nincs lehetőség arra, hogy megnyomd a restart gombot, de esély van arra, hogy ráküld a vírusírtót, és ez a ZHealth, esetünkben. Újra: ha tehát a sérülés elmúlt a fájdalom marad, akkor a jel maradt igazán…

A ZHealth egyik érdekessége ez: Ha a mozgás okozta a sérülésed, mozgás lesz az, ami ki is hoz onnan. Nem feltétlenül olyan gyors, és akkora mozgástartományban…Sőt, szinte biztosan nem is azon a területen, ahol a sérülés történt. De ez egy másik post témája lehetne.

Sajnálatos módon a fájdalom mentálisan kondicionált, egy idő után pontosan tudod, hogy egy mozdulatnál hol fog fájni, és amikor kipróbálod, meg is nyugszol, íme, tényleg. Itt szokott fájni, és ez a nap sem más, mint a többi.

A mentális edzés itt is sokat segíthet, hiszen a korábbi postban is írtam: az agy nem igazán tud különbséget tenni aközött, ha valamit megteszel, vagy ha elképzeled, sőt a mirror neuron okán már azt is tudjuk, hogy még a mások mozgását is könnyen összetéveszti a sajátoddal…

Tegyük fel, hogy már semmi sem indokolja, hogy fájjon a boka, gyakorlatilag gyógyult. Vajon segíthetnek-e a virtuális testedzések? A válasz igen! Lépcsőfokok:

1. Elképzelt mozgás – valós mozgás nincs
Az elképzelt mozgás az agy ugyanazon területét aktivizálja, mint a valós. Képzeld el magát a mozdulatot – kezdetnek azt is nézheted, ahogy más kivitelezi – és ismételd meg több alkalommal. Különösen figyelj arra, hogy a fájdalmas mozgástartományt is képzeld el, de fájdalom nélkül.

2. Ha ezzek jól haladsz – tehát a kép mellé nem érkezik a fájdalom válasz – dolgozz kisebb mozgástartományban, lassan és mindig azon a területen, ahol nincs fájdalom. Itt már tehát enyhén mozoghatsz, és továbbra is használd az első pontot.

3. Játssz a gravitációval
Miért ne lehetne a mozgást a kádban is gyakorolni?

4. Vond el a fájdalom figyelmét
A zene nagyszerűen vonja el a figyelmet a fájdalomról, és ne feledd, a cél az, hogy a mozgás mellől kiüssük a fájdalomjelzést.

5. Különböző lelki állapotok
A stressz gyakran automatikusan aktivizálja a fájdalmat. Próbáld magad különféle mentális státuszokba hozni – harag, düh, félelem – és ott is próbáld ki a mozgást.

6. Vonj össze mozgásokat

A kritikus terület mozgatását – boka – kösd össze más területek mozgatásával – például térd, csípő – ez is segít a megfelelő jel képzésében.

Számos más lehetőség van még, de ebből az első az, ami fantasztikus lehetőségeket rejt magában, akár erőt akarsz növelni, akár egy új mozdulatot kívánsz megtanulni, akár a fájdalmon akarsz győzedelmeskedni.