Az egyik gyakori kifogás a magas zsírtaltalommal – HF –  bíró étkezés ellen az, hogy a magas telített zsírsav tartalmuk. Semmiképpen sem állítom, hogy a telített zsíroknak nem lehet kedvezőtlen hatása, de ezek a kedvezőtlen hatások jobbára a magas szénhidrátbevitel mellett érvényesülnek. Vagyis nem a sok palmitinsav – stb –  a probléma esetünkben, hanem az, hogy mindez magas glukóz és inzulinszint mellett valósul meg.
Az egyik gyakori, vegánok által használt érv a telített zsírok ellen az, hogy a telített – és ezek jelentős része állati eredetű – zsírok közvetlenül is okozói az inzulinrezisztenciának és II-es típusú cukorbetegségnek. Az egész feltételezés onnan származik, hogy a IR-es izomsejtekben nagy mennyiségben szaporodik fel a ceramid, ami maga is zsírsav és valóban összefüggésbe hozható a két fent említett egészségügyi probléma kialakulásával.
Nos, ha így van, akkor ugye az ügy lezárva, mert ha sok telített zsírt eszel, akkor sok telített zsír kerül a sejtekbe, és máris kész is a válasz – az állati zsír, és általában a húsalapú étkezés okozza a cukorbetegséget. A helyzet azonban úgy tűnik mégsem ilyen egyszerű, mer a ceramidok egy csomó környezeti stressz hatására megjelennek a sejtekben, ilyen lehet akár a légszennyezettség.
A helyzet az, hogy kép kissé árnyaltabb, mert ahogy a címben is utaltam rá, a szénhidrátban, zsírban és sóban gazdag étkezés – modern nyugati étrend? – egészen máshogy hat a jutalom központra, mint a magas zsíron alapuló étkezés, de gyanítom, még egy magasabb szénhidrátos étkezés is kedvezőbben hat a közontra, mint a két makróelem kedvezőtlen találkozása.
Érdekes lehet érteni, hogy az étkezési koleszterinhipotézis jó ideje komoly kritika tárgya, mely szerint a megevett zsír és a vérlipidek közötti kapcsolat közel sem annyira direkt, mint azt korábban a szakértők és gyógyszeripar hinni akarta és velünk elhitetni kívánta. Megint csak árnyalja a képet, hogy a top állóképességi atléták izomsejtinek ceramid tartalma megegyezik a II-es cukorbetegekével, vagyis úgy tűnik itt többről van szó, mint arról, hogy a megevett zsír kvázi lerakódik a sejtekben, és mintha eltönítené a Glut-4 receptorokat, melyekhez innentől több inzulinra van szükség. A helyzet az, hogy minden ismert modell esetén, ahol a telített zsír és ceramid lerakódás illetve IR közötti kapcsolatot mutattak ki mesterséges volt, mert vagy az izomsejteket kezelték laborkörülmények között palmitinsavval, vagy az alanynak közvetlenül fecskendeztek a vérébe palmitinsavat. Egyik sem életszerű, és ez kiderül abból, hogy az ismert legnagyobb telített zsírral járó diéta egyenesen csökkenti a ceramid tartalmat a sejtekben.
Ezért ismét jelzem, az egyik legfontosabb tennivaló, hogy szénhidrátot lehetőleg ne fogyasszunk zsírral, és eleve érdemes csökkenteni a szénhidrát bevitelét.
Linkek:
  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30067865
  • https://diabetes.diabetesjournals.org/content/61/12/3037
  • https://linkinghub.elsevier.com/retrieve/pii/S1550413118303255
  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3804891/
  • https://www.vanderbilt.edu/younglab/pdf/noguchi10.pdf
  • https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fendo.2019.00577/full