Pár napja egy cikket írtam a fruktózról, és sokan felhördültek ezen. Hogyan merészeli bárki a természetben előforduló gyümölcscukrot azzal vádolni, hogy egészségtelen. Ugye nem azt mondod, hogy a gyümölcs egészségtelen? Nos, egy alapvetően már metabolikus szindrómával küzdő egyén esetén aligha jó ötlet gyümölccsel tömnie magát – de ugye a gyümölcs egészséges – CIKK ITT! 

A fruktózt, amely sem a vércukorszintjét, sem az inzulint nem növeli, sok éven át jóindulatúbbnak tekintették, mint más édesítőszereket. A gyümölcsökben található természetes édesítőszer, amely nem emelte a glikémiás indexet, egészségesnek hangzott. De volt egy rejtett sötét oldala, az egyik, ami évtizedek óta nem volt nyilvánvaló. A fruktóz mérgező hatását nem lehetett megfigyelni a vércukorszint megfigyelésével, csak a zsír lassú felhalmozódásával a májban. A kulcs a zsírmáj volt. – Dr Jason Fung

Mennyi a napi biztonságos mennyiség cukorból?  Kukoricaszirup esetén 0 gramm. ( HFCS) És nem vagyok meggyőződve, arról, hogy a hazai szakemberek által javasolt 160 gramm egészséges, de nem vagyok ugye dietetikus, beszélhetek butaságokat…

A cikkben megjegyeztem, de megismétlem újra:

  • A dózis határozza meg a mérget – Paracelsus
  • A gyümölcsök az elmúlt 50 évben sok változáson mentek keresztül, egyre nagyobbak és édesebbek lettek, igaz a fruktóz lassabban szívódik fel belőlük, hiszen a többségük rostban gazdag.
  • A gyümölcsök fruktóztartalma fajtánként eltér. Nem mindegy, hogy áfonyát eszel, vagy szőlőt.
  • A többség korábban szinte csak gyümölcsből jutott fruktózhoz, vagy mézből, és részben a normál cukorból, amelynek fele glukóz, fele pedig fruktóz. Ha emlékszel, gyerekkorodban az alma szinte savanyú volt. Ma szinte süteményszerűen édes.
  • Az ivólevek népszerűsége okán hirtelen nagy sűrűséggel, nagy mennyiségben jutunk fruktózhoz, rostok nélkül.
  • És akkor jött a kukoricaszirup, ami teljesen más szerkezettel bír, mint a cukor – asztali cukor – és jelentős részben fruktóz ez is. És ma már szinte mindenben ezt találod, mert olcsóbb, mint az asztali cukor. Ez is csak üzlet, igaz?

De mi a baj a fruktózzal:

  • Míg a glukóz az energiatermelés jelmolekulája, addig a fruktóz az energiatárolásé. A téli álmot alvó állatok kifejezetten keresik a fruktózt tartalmazó élelmet, mert olyan program fut bennük – és sajnos bennünk is – hogy a fruktózból zsírsavakat, majd abból testzsírt, vagyis hájat hoznak létre. AMDP vs AMPK jelút.
  • A fruktóz a sejtben energiakrízist kreál.  A glikolízis folyamatában két részt különíthetünk el – a befektetés és a nyereség fázisa. Amikor glukóz kerül a szervezetbe, akkor el kell költenünk 2 ATP-t, hogy 4 ATP-t nyerjünk a glikolízis során. Ezt egy enzim felügyeli, és ahogy az ATP / ADP arány helytelen irányba mozdul, belenyúl a folyamatba. Ezt az enzim nincs hatással arra, ha fruktóz kerül a sejtbe, és ily módon nincs felügyelet az ATP költési fázison, ATP kiürülést okozva.
  • Ha pedig kiürülést okoz, akkor éhes leszel tőle. És pont ez fog történni.
  • A fruktóz a fentiek miatt növeli a purinszintet – DNS lebomlása okán – , ami drasztikus húgysav emelkedéshez vezet. Tudom, azt hallottad, hogy a sok hús okoz köszvényt, de úgy tűnik ez inkább a túl sok cukor / fruktóz miatt történik.
  • Amikor túl sok cukrot – asztali cukor – fogyasztasz, a szervezet képes egy részét fruktózzá alakítani. Na ez újdonság, mert eddig erről nem nagyon olvashattunk. Pedig érdekes, mert itt a szervezet ismét úgy dönt, hogy tárolni akarja az energiát, ehhez a glukózból fruktózt, majd abból zsírsavat generál, és ebből testzsírt.
  • Érdekes módon a magas sóbevitel sem előnyös. Ez újfent aktivizálja a Fructokinase jelutat, vagyis újfent fruktóz kerül a rendszerbe.
  • A VLDL szintje nő, a HDL szintje csökken, de nő a triglicerid szint is.
  • Nő a vérnyomás és a vesekő kockázata.
  • A fruktóz csökkenti a szérum réz szintet, és májkárosodást okoz.
  • A növények a gyümölcsökbe ürítik a deutériumot. Vagyis a gyümölcsök alapvetően deutériumban gazdagok – 150-160 ppm.

  • https://www.sciencedaily.com/releases/2012/05/120502112705.htm
  • https://www.nature.com/articles/ijo2009259
  • https://www.science.gov/topicpages/a/alternative+purine+source
  • https://www.ahajournals.org/doi/pdf/10.1161/HYPERTENSIONAHA.118.12150
  • https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0047948
  • https://www.sciencedaily.com/releases/2007/12/071212201311.htm
  • https://www.researchgate.net/publication/329136192_Copper-Fructose_Interactions_A_Novel_Mechanism_in_the_Pathogenesis_of_NAFLD?fbclid=IwAR0KXM4wnPTYwT20MDBoGUMRg-vhR9UGrIo_wEEQsJR89lqiErP069IoleQ