Zsolt 90.10
Éveinknek száma legföljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig. Ebből is a legtöbb betegség, hiú fáradozás; gyorsan elszállnak, hamar végük szakad.

Vannak olyan városi legendák, melyek a beszélgetésekben rendszeresen felbukkannak – és különösen zavaró, mert sokan azt gondolják, hogy az őseink mind alacsonyak és gyengék voltak, és alig éltek tovább 30 évnél. A helyzet az, hogy ezek az állítások nem igazak, és  tudományok egész sorra bizonytja be, hogy őseink testmagassága, agytérforgata 12.000 éve jelentős csökkenénen ment keresztül, míg az átlagéletkorra vonatkozó állítás minden alapot nélkülöz.

Nézzük csak:

Az emberi életkor történetének című könyv terjedelmű tanulmányában a matematikus H.O. Lancaster megállapította, hogy a XIII század egy angol arisztokráciába született, 21 éves tagja, számíthatott arra, hogy ha megéri a 64 évet, pont addig fog élni, mint egy hasonló adottságokkal rendelkező arisztokrata a 18. században. (2)

Nézzünk egy másik forrást (1)

„A veszélyes gyermekkori évek leteltével azonban a viktoriánus korabeli források (beleértve a regionális változókat is) azt mutatják, hogy a viktoriánus időszak közepén várható élettartam nem különbözött markánsan a maitól. Miután a csecsemőhalandóságot kivették a kalkulációból, a várható életkor  a férfiaknál 75, a nőknél 73 évre módosult.

Sokan nem értik, hogy a fertőzések, balesetek és elsősorban a csecsemőhalálozás roppant negatívan érintett az átlagéletkort.

Ha megnézzük az őskori emberek becsült maximális várható élettartamát, amely 35 év, láthatjuk, hogy ez nem azt jelenti, hogy az átlagosan ebben az időben élő minden ember 35 éves korában halt meg. Inkább azt jelenti, hogy minden csecsemőkori elhalálozásra esett egy másik személy, aki 70 évig is elélt. A várható élettartam statisztikája tehát mélyen hibás módon gondolkodik ősi őseink életminőségéről, és éppen ezért az a közvélekedés alakult ki, hogy őseink korán haltak meg, de a modern orvoslás és dietetika meghosszabbította az életünk. Nos, az eredmények arra utalnak, hogy alig beszélhetünk hosszabb életről, pusztán alaqcsonyabb korai halálozásról.

Érdekes módon nagyjából 12.000 évvel ezelőtt érdekes változáson ment keresztül az emberi társadalom. A gabona telepessé szelidített minket, elhagyva a korább vadászó és gyűjtögető életmódot. Ezt a váltást csak részben okozta a biztonság iránti vágy, a másik ok úgy tűnik a hatalmas termetű növényevő állatok levadászása volt.

A Science Alert magazin szerint, nagy árat fizettünk a váltásért, D vitamin hiány és számos korábban ismeretlen betegségek jelentek meg, a fogászati jellegű problémák száma egészen drámai mértéket öltött, és a cukor még meg sem jelent. Erre utal Armelagos and M. N. Cohen tanulmánya is. Megjelentek az autimmun betegségeg, a csontozat gyengült és a testmagasság jelentősen csökkent – gyakorlatilag alig értük utol magunkat. Az átlag vadászó.-gyűjtögető férfi magassága 175 centi volt, amely egyes források szerint 8-10 centit csökkent, hogy nagy nehezen mostanában érjük utol magunkat. (5)

Mi a helyzet a fogazattal? Nos, az állkapocs mérete megváltozott, és új, soha korábban nem ismert probléma jelent meg – a fogazatunk nem fért el a saját szánkban. (6)

A 20 000 évvel ezelőtti férfi agy 1500 köbcentiméter volt, míg a modern ember agya átlagosan csak 1350 köbcentiméter – ez a csökkenés megegyezik a teniszlabda méretével. A női agy körülbelül ugyanilyen arányban zsugorodott. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a modern ember intelligenciája alacsonyabb, de mindenesetre érdekes, hogy szinte egyszerre ilyen komoly változásokat találnak az antropológusok vilgszerte.

És, hogy jól ézük magunkat, pár példa a Mantropology című könyvből

  • A római légiók napi több mint másfél maratont teljesítettek, testtömegük több mint felét felszereléslánt cipelve.
  • Athén 30 000 evezõst alkalmazott, akik mind magasan meghaladták teljesítményben a modern evezõk eredményeit egyes kalkulációk szerint.
  • Az ausztrál őslakosok keményfából készült lándzsát dobtak 110 méterre vagy annál messzebbre (a jelenlegi gerely világrekord 98,48).

McAllister szerint nehéz volt összehasonlítani az ősi lándzsát a modern gerellyel, de hozzátette: “Az őslakos ember remek atleticizmusának egyéb bizonyítékai alapján el kell gondolkodni azon, vajon nem tudták-e volna eredménnyes versenyezni bármely atlétikai számban, amibe csak beneveznének.”

Linkek:

– https://books.google.hu/books?id=T4DLK7zLxYMC&lpg=PP1&pg=PA8&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false (2)

– https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2587384/ (1)

– https://www.sciencealert.com/ancient-dna-suggests-agriculture-triggered-changes-linked-to-height-digestion-and-skin-colour (3)

– https://www.sciencedaily.com/releases/2011/06/110615094514.htm (4)

– http://www.hormones.gr/127/article/article.html (5)

– https://www.smithsonianmag.com/smart-news/how-dawn-farming-changed-our-mouths-worst-180954167/ (6)