A növények – főleg a modern, növényi alapú étkezés okán – a figyelem központjába kerültek, és ma már magára adó táplálkozási szakember egy minta étrend összerakása során figyel arra, hogy az asztalra kerülő étel színes, antioxidánsokban és rostokban gazdag legyen. Sok olyan epidemiológiai kutatás van, ahol a magasabb rost és így magasabb növényi eredetű táplálkozást a növekvő élethosszal, egyes betegségek kockázatának csökkenésével hozzák összefüggésbe. Az, hogy ezek a kutatások mennyire megbízhatók legyen egy másik írás témája, most arra a kérdésre keressük a választ, hogy a növények egyetlen célja vajon az-e, hogy a mi táplálékunká váljanak és a jóságuknak köszönhetően mi egészségesek leszünk, a növényi alapú étkezés minimalizálása podig egyenlő-e a krónikus betegségek magas kockázatával.

Elsősorban hadd említsem meg, hogy micsoda fantasztikus tervezés áll a növények és állatok szinergiája mögött. A növény oxigént, “cukrot'” termel és ehhez vízre, napfényre és CO2-re van szüksége. Miközben az állatvilág CO2-őt és vizet termel, és oxigénre és növények által termelt tápanyagokra van szüksége. Szinte hallod az oroszlánkirály betétdalát, igaz? Circle of life.

A növények sem akarnak mást, mint az állatok.  Fejlődni, szaporodni, túlélni. A mechanikai védelem –  fogak, karmok. -helyett a többségük olyan bonyolult kémia mechanizmusokat rendelkezik, melyekkel képes távol tartani a nönyeket ellenségeit. Ezek a kemikáliák tulajdonképpen természetes növényi pesticidek, melyből egy rakat létezik a növények eszköztárában. Számos csoportba oszthatók, de talén ez a legegyszerűbb csoportosítás.

  • Növényi toxinok, melyek célja, hogy kárt okozzon a kártevőben.
  • Olyan kemikáliák, melyek célja, hogy ne ére meg a növényt elfogyasztani.
  • Mérgek, melyek a hormonális rendszert veszik célba.
  • Minden más…

Mondhatod, hogy ezekből te sosem tapasztaltál egyetlen jelet sem, ennek okán te bármennyi növényi alapú táplálékotz fogyaszthatsz. Nos, lehetséges – de ne feledd el, ettől a növény még téged is az ellenségének tart, és a dózis határozza meg a mérget. Az, hogy te ezeket a növényi mérgeket milyen hatékonysággal vagy képes hatástzalanítani az genetikai, epigenegtikai tényezőktől is függ, illetve attól, hogy milyen stratégiákat alkalmazol a növényi mérgek ellen, lásd áztatás, főzés – ez tehát a biologiai különbözőség kérdése. Persze van a biológiai hasonlóság területe, mely szerint a sejtek és működésük szintjén meglehetősen hasonlók vagyunk, vagyis ezekre a mérgekre egyformán fogunk reagálni. Ne felejtsd el, ezek a mérget nem feltétlenül a gerincesek ellen fejlődtek ki, különösképpen nem az emlősök ellen, hanem főleg gombák és rovarok ellen, de úgy tűnik egy adott dózisban meglehetősen hatékonyak ellenünk is.

De akkor mi a helyzet azzal, hogy az epidemiológiai kutatások szerint a több növényi táplálék jobb egészségügyi partaméterek jelent?

  • A több növényi táplálékot fogyasztók a nyugati társadalmakban iskolázottabbak, jobb anyagi körülmények között élnek, kevesebb alkoholt fogyasztanak, kevesebb dohányzó van köztük, általéban többet mozognak és jobban figyelnek az egészségükre.
  • A kutatások egy része egyszerűen laborban történik. A több zsír véráramba való injekciózása emeli koleszterin szintet, és a mai felfogás szerint a magas koleszterin szint rosszabb életkilátásokat okoz.
  • Mi van akkor, hogy ha a növények toxikussága kis mértékben olyan hormetikus stresszt okoz, amely aktivizálja a szervezet saját antioxidáns rendszerét?

De ezekkel majd máskor foglalkozunk kiterjedtebben, a hormetikus stresszel ebben a sorozatban is. A többség hallott már a lektinekről, de hadd soroljam fel a növényi arzenált.

  • Lektinek
  • Fitinsavak
  • Oxalátok
  • Glycoalkaloidák
  • Szulforafán
  • Fitokemikáliák

A leggyakoribb érv a nönyények és gyümölcsök fogyasztása mellett terszmészetesen a rost és az aintoxidáns tartalmuk. Innen megyünk tov ább, de mielőtt bárki a szemétbe hajítaná a brokkolit, az írás célja nem az, hogy elriasszunk bárkit is a növényi eredetű táplálékok fogyasztásától, hanem az, hogy megértsük ezeket a folyamatokat és intelligens döntéseket legyünk képesek hozni a étrendünk összeállításakor.