A hét megint elég pörgős lett, de ez nagyjából leképezhető volt abból, hogy hány post jelent meg a héten a blogomban. Nulla.

Az elmúlt 2 hétben szinte minden napra jutott izgalom. Vesekő, Carlson Gracie Jr és Eyal Yanilov a lista.

Vesekő – hát, nem volt vicces. Ugyan ez egy 3 napos szenvedős bokk volt – kevés alvással – de miután ilyen már volt, nagyon nem ijedtem meg. Azért éjjel kettőkor nem olyan vicces ez, szerintem le is kopogtam párszor ezt a meccset. Nem tudok mást mondani, borzalmas. Nálunk ez egy kicsit úgy tűnik családi örökség, de ez van, ezt a keresztet is el kell hordani valakinek.:) Az egyetlen zavaró hatása a dolognak az volt, hogy napokig zombi voltam, 3 nap nem alvás és az állandó fájdalom megviseli az embert, az edzéshez kellő állóképesség durván esett. Várható volt, de ettől még zavar.

Carlson Gracie Jr – közel 3 órás közös munka, és majd még egy ebéd és egy remek beszélgetés, ennyi röviden. Kicsit megismerte a Primal Move rendszerét, amit olyannyira megkedvelt, hogy videóra is mondta a véleményét.

Eyal Yanilov – A héten pedig Eyal lakott nálunk 3 napot – azért ez évet 2-3 alkalommal megesik – de mindig megtisztelő, ha az embert meglátogatja a mentora. Primal Move volt itt is, sokat dolgoztunk együtt, hatalmas mennyiségű ötlettel érkezett Eyal, lesz is ebből nem kevés a PM fejlődő rendszerében.

A héten már edzettem – RKC, PM és Jitsu – de még botrányosan éreztem a betegség utóhatását. A jövő hétre már úgy tervezem ebből alig marad valami.