Éppen ma kérdezték meg tőlem a facebookon, hogy hány kettlebell gyakorlat van. Bevallom fogalmam sincs, de biztosan több, mint ahánynak léteznie kellene, lévén az emberi kreativitás végtelen. No meg a hülyeség is.

Ahelyett tehát, hogy a kettlebellel végezhető gyakorlatok végtelennek tűnő sorát akarnánk felfedezni, koncentrálhatunk a kevesebbnek látszó, de valójában hasznosabb alapok elsajátítására. Ez persze lehet filozófiai kérdés is – ahelyett a sokat tudjuk közepesen, legyünk-e a jóval kevesebb mesterei – de most más irányt próbálok szabni ennek az írásnak.

A kérdés legyen tehát ez – mit várunk el egy gyakorlattól?

Nos, a legtöbb edző számára a különböző edzőképzések, szemináriumok – divatosan workshop, ugye – kizárólag olyan események, ahol bevásárolnak gyakorlatokból. Csillog a szemük egy új gyakorlat ismertetésekor, máris látják maguk előtt az ügyfelet, aki ezt 2 nap múlva már gyöngyöző homlokkal végzi, miközben az edző a szakemberekre jellemző “na ugye” mosollyal nyugtázza azt, hogy bizony aki a határait keresi, meg is találja azt, hátha még meg is mutatják neki az utat.

Egy gyakorlat esetén azonban a kérdés nem az, hogy vajon össze tudom-e törni vele a klienst – mert valljuk be, ez csak idő kérdése. Nem hiszed? Legközelebb próbáld ki azt, hogy meddig tudsz egy lábon állni. Ebben is el lehet fáradni kérem, ugyan sok értelme nincs, már ha nem a gólyák között képzeled el hátralévő életed. Másrészt a gyakorlat célja lehet az is, hogy variációs megoldást kínáljon – magyarán izgalmas legyen az edzés – mert ugye az ügyfél legfőbb célja, hogy jól érezze magát az edzésen, és persze ha tudok 123 kettlebell gyakorlatot, nyilván minden olyan edzőnél jobb vagyok, aki csak 122 gyakorlatból meríthet, a szerencsétlen, ugye.

Szerintem az első kérdés – milyen hatást akarunk elérni a gyakorlattal? Milyen hatást akarunk erősíteni, vagy éppen milyen negatív hatást akarunk kioltani. Az orvosok szerint minden orvosságnak van hatása és mellékhatása. Ha nincs mellékhatása, úgy esélyes, hogy hatása sincs. Ez igaz a választott gyakorlatokra is.

Példa 1 – ez a kliens elite judo versenyző. Már az edzése is egészen érdekes, az erőedzése ne legyen az. A judo technikai sportág, ezer dologra kell figyelnie, nem fogom lefárasztani bonyolult gyakorlatokkal. A bonyolult esetünkben sérülésveszélyt is jelenthet, és erre sosincs elegendő indok. Kap azonban számtalan egyoldalú terhelést, főleg az első mozgáslánc kap eleget – így ezeket csak érintjük, de a hátsó lánc kap majd eleget. A flexiót az extenzió oltja ki a legjobban…ez van.

Példa 2 – a manager. Napi 8- 12 órát ül, és bizony kap terhelést, nem is keveset. Fontos, hogy a kardióvaszkuláris rendszert megerősítsük, hiszen a stressz ezzel a rendszerrel szemben támaszt komoly kihívást, de a sok ülés is megteszi a hatását, így lesz egy csomó olyan gyakorlat, ami abban segíti, hogy az ülés negatív hatásait kiküszöböljük. Mivel mindent mozgást napközben erősen limitált mozgástartományban végez, különösen nagy hangsúlyt kap a mobilitás.

A két példában direkt nem írtam gyakorlatot, mert kevés alapvetően rossz vagy jó gyakorlat létezik – a kérdés elsősorban az, hogy mit akarunk elérni vele…