Nem kizárt, hogy egyre többet hallasz, és még fogsz is hallani a peptidekről, főleg ha az egészség megőrzése, visszaszerzése vagy az örögedés lassítása a cél. Az emberi testben közel 7000 peptidet azonosítottak, talán 200 olyan van, amiről tudjuk is, mit csinál, és 50 körül azok, amelyek már teszteken is jól teljesítettek. A peptidek kutatása nem új terület, a szovjetek közel 50 éve vezetői a területnek, de ne feledd, a szovjet kutató célja az szuperember létrehozása volt, amely során a peptidek – vagy ahogy ők hívják bioregulátorok – része voltak a nyugat által nem ismert felfedezéseknek.

Én jó ideje minden izgalmasabb publikációt elolvasok az ügyben, és a lassan végére érek talán az International Peptide Society által kiadott sok órás anyagnak is.

Senkit sem kívánok bátorítani arra, hogy ezeket a szereket szedje, alkalmazza, de előre szólok, 10 éven belül a peptidek a mindennapi gyógyítás elsődleges eszközei lesznek, mert nem a tüneteket maszkolják, hanem azokat a szerveket támogatják, melyek funkciója sérült, és teszik ezt mellékhatások nélkül.

A peptid olyan molekula, amely kettőtől és ötven aminosavból áll. Tíz vagy több aminosavat tartalmazó peptidet polipeptidnek hívnak. A polipeptideket és a peptideket peptidkötések tartják egymás mellett, amidkötéseknek is nevezzük. Húsz természetesen előforduló aminosav van, így egy peptidmolekula olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek tükrözik, hogy hány aminosavat tartalmaznak, és hogy ezek az aminosavak miként kombinálódnak. A peptidek kulcsszerepet játszanak más molekulák aktivitásának szabályozásában, és megtalálhatók az emberi test minden szövetében.

Vladmir Khavison tehát azok közé az orosz tudósok közé tartozik, akiknek – és főleg neki – a bioregulátorokat köszönhetjük. Mint a gerontológia professzora szakértője a témának, 2010-ben munkásságáért Nobel-díjra is jelölték, közel 800 publikált tudományos kutatás szerzője, és a mai napig aktívan vezeti a Szentpétervári intézetet.

Amikor peptidekről beszélünk, alapvetően három fő kategóriát érdemes elkülöníteni.

  • Öregedésgátlás.
  • Gyógyító peptidek.
  • Szépségiparban használt peptidek.

Ugyan most nem lesz erről szó bővebben, de a peptidek bevitele, adagolása jellenzően szájon át, vagy szubkután – bőr alá –  injekcióval történik.

Ha minden igaz, a szövetekben lévő peptidek szabályzó szerepet töltenek be. A génekkel történő kapcsolauk okán részese a DNS transzkripciónak, mely során segítségükkel történik meg a DNS kicsomagolása. A peptidek termelése és a folyamatokban lévő aktív részük az életkor előrehaldtával folyamatosan csökken, így a szervek, szövetek, sejtek egyre kevésbé képesek elvégezni a feladatuk, ez viszont degenerációhoz vezet, ami ismét kevesebb peptidet jelent. Ezeket külsőleg pótolva esélyt kapunk arra, hogy a sejtek ismét optimálisan végezzék a feladatuk.

A peptidekkel kapcsolatos kutatások – miközben sok ezerre rúg a publikált tanulmányok száma – azért sem jutnak el gyakran a napi orvolás szintjére, mert ezek a természetben is előforduló természetes molekulák levédése majd gyógyszerként való értékesítése nehézkes, lévén nem természetes molekulák. Akinek pedig azzal szemben van most ellenérzése, hogy a jövőben sokakat a bőr alá fecskendezett peptidekkel mentünk meg, azoknak jelzem, így lett gyógyítható – kezelhető  – a korábban halálos I-es típusú cukorbetegség is. Ezzel együtt ma még minden szubkután módon bevihető peptiden a „resarch purposes only, not for human use” felirat látható, ami pontosan azt jelenti, hogy még ha meg is tudod venni ezeket egyes internetes oldalakon, ezek tartalma, dózisa, tisztasága problémás lehet.

Mivel az első cikket szeretném valami konkrétummal kezdeni, hadd mutassak be azonnal egy peptidet.

BPC 157

A kutatás jelenlegi fázisában ez lesz az, ami a leggyorsabban emberi alkalmazásra kerül. Sok száz kutatás bizonyítja, hogy egészen elképesztő gyulladáscsökkentő hatása van. A 8-15 aminósavból álló peptid neve BPC, ami a Body Protecting Compounds rövidítése. Ez a peptid alapvetően az emberi gyomorban termelődik, és ennek okán szájon át bevihető alkalmazási is létezik, de korántsem ez a leghatékonyabb módszer. A kutatásokat olvasók rengeteg horvátországi beszámolót találnak majd, mert szomszédaink igen aktívak ezen a területen, főleg a BPC-157-re igaz ez, amely eleve tőlük származó felfedezés.

A kutatások igen sok területre terjednek ki, egyrészt a gasztroenteriális gyulladások területe az, ami kifejezetten remek eredményeket mutat a BPC használata esetén. Ha Crohn beteg lennék, esetleg gyomorfekélyes, a Foodmap diéta mellett biztosan adnék neki egy esélyt, mert ilyen kutatások jelennek meg 2013 óta:

A BPC 157 pentadekapeptid mind az anastomosis, mind a gyulladásos károsodott bélfal hatékony gyógyulását eredményezte, és az egészséges állatok normál bélfalához hasonló rezisztenciát ért el, amelyet a kontrolloknál még a leghosszabb időközönként sem sikerült elérni – https://www.gastrojournal.org/article/S0016-5085(10)63230-1/pdf

Több kutatás érhető el ízületi sérülések gyógyulásával kapcsolatban is, ezek mindegyike igen bíztató, és nem ismerek olyan vezető peptid kutatót, aki ne tenné az első háromba a BPC-157 peptidet, ha hatékonyságról és biztonságról van szó. Az ízületekről se feledkezzünk meg, hiszen ez a peptid elsődleges választás volt sokáig, ha ízületi sérülésről volt szó, és ennek köze lehet a angiogenézishez, ami fokozott kapillarizációval jár, a nitrogén-oxid szintézissel, ami segít a szövetek vérellátását növelni és a kollagén formációt, amely nem rossz hír a sérült ízületek esetén.