Az egyik leggyakoribb kifogás a tiszta étkezés, a paleo vagy ketogén – és általában minden alacsony szénhidrátos – diéta ellen, hogy akkor mi lesz a cukoréhséggel. Van aki még filozófiát is gyárt mögé, és elmondja, hogy bizony egy 2000 kcal napi diétán 400 kcal cukorra biztosan szükségünk van, mert ugye az agy kizárólag cukorral működik. Ez utóbbi méretes marhaság, ahogy az is, hogy csak az agyunk 10 százalékát használjuk, de a 90 százalékát nem. Illetve hadd korrigáljam magam, ismerek olyanokat, akik szerintem még a 10 százalékot sem használ..Nekik az ilyen cikkeket ajánlom olvasásra – LINK!

Amikor a cukoréhségről beszélgetek emberekkel, rendszeresen kiderül, hogy ez a vágy jellemzően alvásproblémás, a természetes fényt kerülő, sérül cirkadián ritmussal rendelkezőknél fordul elő. A megoldás a szakemberek szerint a vércukorszint stabilizálása. Nos, ez az én javaslatom is – de egy különbséggel. Míg a szakemberek azt mondják, hogy ne engedd ingadozni a vércukor szinted – értsd egyél és nassolj egész nap – mi azt gondoljuk, hogy megoldás az egész napos kontrollált inzulinszint. Ebben lehet partner a mozgás, hideg és melegterápia és persze az alacsony szénhidrátos életmód. De figyelem, nem vagyok dietetikus.

Visszatérve a problémás cirkadián ritmusra, jogosan merül fel a kérdés, hogy mi köze van a kevés, elégtelen, rossz minőségű alvásnak a cukoréhsághez. Nos, beszélj bárkivel, akinek este kell dolgoznia, vagy éjjel gyakran kell felébrednie, és el fogja mondtani, megőrül egy kis édességért.

De mi ennek az oka? Gondolom az akaraterő. Van akaratuk gyereket nevelni, mentőzni vagy helyszínelni, kamiont vezetni, de ha egy Mars szeletet látnak, oda az akaraterő, igaz? Nos, ez marhaság. A helyzet az, hogy ennek köze van a hormonokhoz.

Hadd említsek meg még két hormont, a ghrelint és a leptint.

Kicsit olyan nevük van, mintha Hacsek és Sajó vicceket mesélnék…Az előbbi a gyomorban termelődik, és éhségérzetet kreál, míg a második a fehér zsírszövetben termeődik, és azt jelzi a szervezetnek, hogy nem kell többet enned, mert elég zsír van rajtad. Alváshiány hatására a leptin érzékenység csökken, míg a ghrelin termelése nő.

Az alváshiány növeli a kortizol szintet, felborítja a ghrelin – leptin egyesúlyt, csökkenti a tesztoszteron és növekedési hormon termelést. A hasnyálmirigyben lévő bétasejtek kevésbé lesznek érzékenyek a magasabb glükóz szintre, kevés és/vagy felszínes alvás hatására.

A keveset alvók kalóriabevitele tipikusan magasabb az eleget alvóknál. A különbség akár napi extra 200-300 kalória is lehet.

Na akkor ezt most újra. Míg az alvásod nem rendezett, nagyon kicsi esélyed van arra. hogy a cukoréhséged elmúljék. De amit ezt javul, minden ezzel járó probléma tünete is enyhül.

  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC535701/