Azt hiszem ma már büszkén leírhatjuk, a funkcionális edzés (FE) teret nyert a hazai fitnesz piacon, nem valami távoli és megtűrt rokon a testépítés számára, bizonyítja ezt az is, hogy a legtöbb anno csak testépítés és csoportos edzéssel foglalkozó közepes és nagy terem is létrehozta a maga funkcionális edzés területét a területén. Ez a piaci bizonyítéka annak, hogy a funkcionális edzésről nem lehet nem tudomást venni. Ez mind remek tehát, de mi is az a funkcionális edzés.

Az egyik hiba, amit a szakemberek elkövetnek –  és a piac boldogan követi őket – hogy a FE nem más, mint speciális gyakorlatok, eszközök vagy egy speciális terület aktivizálása.

Eszköz – az eszköz alapú kommunikáció marketing szempontból szükséges, mert az FE leírva semmit nem jelent a kliensnek, nem hoz létre egy képet a fejében, nem ad támpontot a döntéshez. De egy TRX, Kettlebell, homokzsák, traktorgumi nagy segítség lehet abban, hogy a potenciális vevő azonosulni legyen képes az irányzattal és tudja, itt nem konvencionális, gépeken történő edzésről lesz szó. A probléma: a funkcionális edzés nem eszköz alapú, hanem rendszerben történő gondolkodás, amely során egy ponton a terhelés és így az adaptációs kényszer kiváltására eszközt fogunk használni. ( Vagy nem, lásd saját testsúlyos edzés.)

Gyakorlatok – A másik nagy töréspont a kommunikációban az integráció az izoláció ellenében, amelyet szintén szívesen használnak az edzők a kliensek meggyőzése érdekében, és ismét megjelenik a gépek ellenében “legyél Te a gép” népszerű toposz, ami pólón jól néz ki, de mit jelent valójában? A probléma: Nincs olyan, hogy funckionális gyakorlat. Alapvető emberi mozgások léteznek, melyekből gyakorlatokat képzünk le, és adott esetben eszközzel segítjük a hatékonyságot. Ez minden – vagyis olyan, hogy funkcionális gyakorlat, nem létezik. Fundamentális mozgások léteznek csak.

A törzs – Az utolsó terület, amiről sokat hallhat tanuló és edző is, az a törzs. Az elmélet szerint a funkcionális edzés célja a törzs megerősítése, a törzs edzése pedig a funkcionális edzés alapja.  A probléma: Megint csábító gondolat, de a törzset alapvetően felesleges megerősíteni, míg a testtartás és légzés nem optimális. Az is sokaknak újdonság, hogy a törzs stabilizációja aktív és reaktív módon is megtörténik, és a reaktív ebben az esetben fontosabb, mint az aktív. És mégsem esik erről sok szó, mert a plank az mindent megold. Ha a sportoló légzése és testtartása nem optimális, a plank csak ebben erősíti meg, ergo erőteljesebb diszfunkciókkal fog rendelkezni.

És akkor a személyes megjegyzések:

Fundamentális edzés – a helyes definíció ez lenne, mert a fundamentális emberi mozgások alapul. Ezek akár ezekbe a kategóriákba rendezhetők:

  • tolás
  • húzás
  • csípőhajlítás
  • guggolás
  • kitörés
  • rotáció vagy antirotáció
  • lokomóció – járás, kocogás, futás, sprint, cipelés

Mozgások – a mozgások edzésben történő használata minden esetben megelőző szűrést von maga után. A szűrés során felmérjük az erősségeket és gyengeségeket, esetleges fájdalommal is párosuló amúgy funkcionális vagy diszfunkcionális mintákat.

A nyolc biomotoros készség – az edzés során a 8 biomotoros készséget fejesztjük, kiegyensúlyozottan, sosem egymás kárára. Melyek ezek a készségek?

  • Erő
  • Robbanékonyság
  • Állóképesség
  • Gyorsaság
  • Agilitás
  • Koordináció
  • Egyensúly
  • Flexibilitás

Egyéb fontos tényezők:

  • Fejleszti a mobilitást és a motoros kontrollt
  • Fokozza az adaptációs képességet
  • Tartósságot épít
  • Alapot képez a későbbi specializációhoz
  • Csökkenti a diszfunkciókat

A funckionális edzés tehát a kiegyensúlyozottságról szól, ehhez azonban szükség van arra, hogy a jelenlegi problémákat – diszfunkciók – feltárjuk. Magyarán aligha lehet funkcionális edzésről beszélni akkor, amikor a sportolón nem végeztünk el pár olyan tesztet, szűrést, amely segít azonosítani a diszfunkciókat és a gyenge láncszemeket.